2012. november 26., hétfő

Jézus beszélgetése egy szíriai özveggyel

O.Gy.: Hálás vagyok Istennek a Breaking Christian News szolgálatáért, hírleveléért, ahonnan a világszerte működő különböző keresztény szolgálatok tapasztalatairól, beszámolóiról értesülök, és lehetőségem nyílik lefordítani, hogy továbbadhassam a magyarul értő érdeklődők számára. Az alábbi november 16-i Baptist Press cikket is ennek segítségével találtam. (Szeretném a többi ehhez kapcsolódó beszámolót is lefordítani majd.) Kérlek titeket, imádkozzatok ezért a hölgyért, aki a történetben szerepel, és mindazokért, akik hasonló helyzetben vannak jelenleg ott a Közel-Keleten! Csodálatos módokon munkálkodik ott Isten ezekben az időkben!
~ ~ ~

MEGJEGYZÉS AZ OLVASÓK SZÁMÁRA: A Szíriában folyó polgárháború okozta egyre mélyülő válság jelentős fenyegetést jelent, nem csupán az ország fennmaradására, hanem a már így is kaotikus helyzetbe került Közel-Kelet stabilitására nézve is. Az alábbi történet, valamint a többi ezt követő történet is, azokról a keresztény szolgálatokról szóló tudósítás, amelyet a szomszédos országokba menekülő több ezer szíriai megsegítésére végeznek.

Beirut, Libanon (BP) -- A keresztény segélycsoport értesült a szükségben lévő szíriai özvegyről, aki a szíriai határ közelében fekvő libanoni muszlim falu mellett lakott. Úgyhogy élelmet vittek neki.

Úgy tűnik, Jézus már hamarabb ott járt. 

imádkozó nő
A Szíriában folyó polgárháború elől menekülő muszlim özvegy három gyermekével együtt keresett menedéket Libanonban - a többi 100.000 szíriaihoz hasonlóan. Éppen a hagyományos 40 napig tartó egyedüllét idejét töltötte az elhunyt férjét gyászolva, ezért semmit sem kapott a helyi iszlám segélyszervezettől.

Amikor a keresztények kopogtattak az ajtaján, az özvegyet teljesen feketébe öltözve találták, és egy átlátszatlan fátyol takarta az arcát. Elmondta, hogy éppen az elzárkózás idejét tölti. Felajánlották, hogy a ház előtt hagyják az élelmet, de a nő váratlanul beinvitálta őket. Vele és a gyermekeivel együtt leültek a földre az ideiglenes lakásának a padlóján.

"Kik maguk?", kérdezte idegesen.

"Maga nem ismer minket, de nagy szeretetet van a szívünkben maga iránt", felelte a csoport vezetője, hogy elmagyarázza, miért segítenek a szíriai menekülteknek. "Ez a szeretet Istentől származik, akit személyesen megtapasztaltunk."

Megdöbbentő módon, a nő úgy reagált erre, hogy elvette a fátylat -- ami teljesen szokatlan abban a konzervatív muszlim kultúrában. Aztán pedig csak ömlött belőle a szó.

"Szeretném elmondani maguknak, hogy mi történt velem tegnap", mondta izgalomtól remegő hangon. "Éjszaka, miközben aludtam, valaki kopogtatott az ajtón. Nagyon megijedtem, de kinyitottam az ablakot, hogy megnézzem, ki az. Nem volt ott senki. Egy kis idő után ugyanazt a kopogtatást hallottam. Annyira erősen vert a szívem, ezért az ajtó mellett leültem, és ott elaludtam.

Miközben aludtam, valaki a vállamra tette a kezét. Ezt mondta: 'Te nem ismersz engem. Nagy fájdalmat éltél át. Én is nagy fájdalmat éltem át. De én soha nem foglak magadra hagyni. Holnap elküldök valakit, aki beszél majd rólam. Hallgasd meg.'"

Amikor a nő befejezte a történetet, elkezdett sírni. Odafordult a csoport vezetőjéhez, és ezt mondta: "Beszélj nekem arról, akit álmomban láttam."

A vezető könnyek között beszélt a nőnek Jézus Krisztusról, a Messiásról, az özvegyek, árvák és kitaszítottak barátjáról. "Ebből a könyvből, amit neked adok, meg fogod érteni Isten szeretetét", ígérte neki, és adott neki egy Bibliát, és még több segélycsomagot, hogy a nő és a gyermekei túlélhessék a gyász idejét.

Az özvegy később visszatért Szíriába. Senki sem tudja róla bizonyosan, hogy mi lett vele. De Isten tudja.

- - -
Fordítás: Országh György
Forrás: